Hála a modern technikának, a mai stúdiófotósok dolga sokkal könnyebb, mint akár 10 évvel ezelőtt. Nem hogy cipelniük sem kell a sokszor több 10 kg-os vakukat, hanem már létrára sem kell mászniuk munka közben.
Pozitívum: erős felépítés, gyors feltöltés, kényelmes kezelés, távirányító.
Negatívum: a készülék tartása nem kényelmes, a szorítócsavar szárnyai kicsit rövidek.
Persze, ez nem teljesen igaz, mert a létra még így is a fotóstúdió egyik legfontosabb eszköze marad – a lényeg inkább az új generációs fejgenerátoros vakuk távirányíthatóságában rejlik. Aki már használt vakut fotózáskor, az tudja (a többiek meg könnyen elképzelhetik), hogy minél magasabbra emeljük a vakut, annál nehezebb leolvasni a kijelzőjét. Ez pedig a stúdióvakuk esetében nagyon fontos, mert azokon előre beállítjuk a villanófény erősségét és a munka folyamán akár többször is más értékre kell ezt változtatni. Ha magasan van a vaku, akkor nem látjuk a kijelzőn lévő értéket, így le kell engedni az állványt alacsonyabbra, de ekkor meg elvész a már jól beállított iránya a fénynek.
Lehet ezt is újra beállítani. Aztán, ha nem elég erős a fény, akkor kezdődik az egész elölről. Aki nem csinált még ilyet, annak ezek a mondatok nyilván nyavalygásnak tűnnek, de aki ezt kénytelen naponta többször végigjátszani, annak felüdülés a legújabb generációs stúdióvakukat használni, amelyeket már távirányítóval lehet vezérelni. Mi most egy ilyen szettet teszteltünk, a Mikrosat legújabb digitális stúdióvakui közül, a hozzájuk kapott fényformálókkal együtt. Persze, ha csak ennyi lenne az újdonság ezekben a dél-koreai vakukban, akkor ez a cikk meg sem született volna.
I wouldn't be able to get rid of it either! I'm not much of a collector, but when it comes to sentimental items, it's impossible for me to part with them. xo
